„Kőrös-érbe néhány év alatt visszaköltözött az élet”

Elsődleges fülek

Lampl Hugo díjban részesült a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék egyetemi docense, a nagykőrösi szennyvíztisztító telep tervezője.

„Minden építőmérnöki szakág megtalálható egy szennyvíztisztító telep tervezésénél” – jelentette ki Patziger Miklós. Az Építőmérnöki Kar egyetemi docense még a Mélyépterv Komplex Zrt. munkatársaként, mint felelős tervező vett részt a tervezési és építési munkálataiban 2006 és 2012 között.

„Nagykőrös csatornázottsága 30% körüli volt a projekt elindulásakor. A közel 25.000 fős település szennyvíztisztítását tavas szennyvíztisztító látta el.  Szigetelésük nem volt megfelelően kiépítve, ezért valamint a rosszul működő meglévő telep hatására a talajréteg és a befogadó a Kőrös-ér is elszennyeződött” – ismertette a helyi kiinduló problémákat Patziger Miklós.

Az ötmilliárdos fejlesztést 70%-ban az Európai Unió, 15% az helyi önkormányzat és 15%-ban a magyar állam támogatta. A beruházás befejezéséig a város csatornázása szinte teljes egészében befejeződött.

A 2013-ban üzembe helyezett új nagykőrösi szennyvíztisztító telep 3600 m3/nap átlagos hidraulikai kapacitású, amely a szennyvíz teljes mechanikai, biológiai és kémiai tisztítását megvalósítja.
Kialakításakor a költséghatékonyságára is különös gondot fordítottak. „Egy létesítmény gazdaságossága, amely alatt a kifogástalan műszaki tartalmat és a költséghatékonyságot értjük, alapvetően a tervezőasztalon dől el.

A tervezés során rendkívül sok időt töltöttünk a gazdaságos megépíthetőség és üzemeltetés feltételrendszerének megteremtésével” – hangsúlyozta Patziger Miklós, akitől megtudtuk „mivel szennyvíztisztító telep területén - Nagykőrösre és környékére jellemzően - magas a talajvízszint, ekkora műtárgyak esetében jelentős szerkezetépítési költségekkel kellett volna szembenéznünk. Kompromisszumot kellett találnunk a szerkezetépítési költségek leszorítása és az üzemeltetési költségek között. Ezért igyekeztünk minimalizálni a szivattyúzási úthosszakat a telepen belül, a legnagyobb energiaigényt jelentő finombuborékos levegőztetést - a lehető legalacsonyabb értéken tartva a telep elektromos energiaigényét - pedig több vízminőségi paraméterről együttesen történő szabályozó algoritmussal célzottan vezéreljük. A telep üzemeltetési költsége így jelentősen a magyarországi és a nyugati-európai átlag alatt marad, miközben a beruházás az európai költségvetési norma csupán 70%-a volt – fejtette ki a tervező a város egyik „büszkeségévé” vált létesítményről. „Ez nagyban hozzájárult a díj elnyeréséhez”.

„A régi tavak elsősorban a szigetelésük leromlott állapota, illetve a környező talaj elszennyeződése miatt nem voltak bevonhatók az új szennyvíztisztítási technológiába, ezért a területük rekultivációra került, parkosításuk jelenleg is folyamatban van”.

Patziger Miklós a szennyvíztisztító telep tervezési és építési időszakában az Építőmérnöki Kar meghívott óraadója volt. „A tervezési tapasztalataimat ’befolyattam’ az oktatásba” – hangsúlyozza. Az oktató szerint „egy szennyvíztisztító telep igazából sosincs kész. Az üzemeltetővel (Bácsvíz Zrt.) a mai napig jó a kapcsolatunk. A telephez kapcsolódóan már több diplomamunka készült el. Diákjaink például az iszapkezelésére vagy éppen az energetikai fejlesztésére is javaslatokat tettek, amelyek nyomán a jövőbeni tervek között a jelenlegi komposztálást kiegészítve, biogázüzem létesítését tervezik. Ez a telep elektromos energia szükségletének akár 40%-át is biztosítaná.” A kezdeményezés ebben a telepnagyságrendben úttörőnek számít – tudjuk meg, „hiszen eddig csak nagyvárosi szennyvíztisztító telepeken alkalmazták.”

Lampl Hugo díjban minden évben egy vízügyi létesítmény és a tervezője részesül. „Öröm, megtiszteltetés és egyúttal megerősítő hatású volt, hogy 2014-ben az én munkámat díjazták” – nyomatékosította Patziger Miklós a vízépítés Ybl díjaként aposztrofált elismerés kapcsán.

Fotó: Philip János, Patziger Miklós